Hosszú szünet után újra folytatódik a Cikipédia sorozat, ugyanis újra van miről beszélni. Tudom, hogy a választási láz idején botor dolog bármit felhozni a politikán kívül, de én bízom a tisztán látó olvasóban, hogy erre a néhány percre félreteszi ez irányú érdeklődését és elkalandozik a hazai rockélet irányába is. (Fiery)

A Vintage TV tulajdonosai hülyének nézték Magyarországot, azon belül a könnyűzenei szakmát, és azokat a rajongókat, akik feltétel nélkül elhitték, hogy a társaság segíteni érkezik Budapestre. Sajnos, az angol pökhendiség, Kelet-Európa lenézése még mindig ott folyik a vérükben. Elhitették velünk, hogy a nyugaton oly sikeres stratégiával nálunk is...

Mai témánk - ki gondolta volna - a rockzene, elsősorban azok a bandák, melyek valahogy nehezen kerülnek a Rádió Rock látókörébe, pedig nem kis múlttal rendelkeznek. Érdekes, hogy miért nem emlékeznek a szerkesztők ezekre a klasszikusokra, vagy miért nem mernek olyan újakat megmutatni, akik képesek lehetnének megőrzik a rock and roll szellemét. A...

Végre elindulna a jó irány felé a hazai könnyűzene a média különböző hullámhosszain, erre kiderül, hogy semminek nem tudunk örülni. Ilyenkor vágják rá - szintén magyarosan -, hogy ez tipikus magyaros mentalitás. Nem is az a baj, hogy nem tudunk örülni, inkább az, hogy nem akarunk asszisztálni ahhoz, aminek hivatalosan örülnünk kellene! Mai témánk a...

2015. október 19-én, hétfőn úgy döntött a legjobb barátom, hogy eleget szenvedett ebben a földi létben, neki egy jobb jár ennél és itt hagyott. Itt hagyta a barátait és a szeretteit, pedig még 50 sem volt. Haragudnunk kellene rá, vagy megértően bólogatni? Azt gondolom, azért voltunk negyven évig barátok, mert ha sokszor nem is értettünk egyet,...

Május elsején hatalmas buli volt a Tabánban, aki ott volt tudja, aki nem, az bánhatja, hogy kihagyta. Az Old school csapatok odab@sztak rendesen. Hiába mondja bárki is, hogy nincs igény a klasszikus rockzenére, ezen a napon tízezrek cáfoltak erre a begyepesedett érvelésre. De nézzük részletesen mi is történt ezen a napon... (Fiery)

Mély benyomást keltett bennem a Vazul Vére rockopera. Nagyszerű szereplőgárdát találtak, kiváló torkokkal, megjelenéssel, igazi karakterekkel. Mai elmélkedésem alapja, hogy itt van kilenc nagyszerű művész, vajon miért pont a színes selyemruhába bújtatott Orseolo "Darth Vader" Péter lett mindenki kedvence, és miért nem a jóképű, szépen fésült,...

Ha május 1., akkor Tabán! Ezt a délutánt hol töltené el a rocker, ha nem egy olyan helyen, amit már évtizedek óta megszokott és megkedvelt. A fellépők nevei alapján nagyjából képben voltam, és azt is sejtettem kitől mit várhatok. Nagy meglepetést nem okozott senki, amiért mégis érdemes írni a monstre buliról, az az ellentmondásosság a jó és a rossz...

Az ember képes elgondolkodni, vajon hogyan formálódik az ízlés, és ki formálja valójában? A történelmet a győztesek hamisítják, de vajon az ízlésünket kik? Miért kellett a profi tudású magyar rockzenekaroknak, és a feltörekvő, valódi tehetségeknek idő előtt átadni a helyüket a mindenféle szedett-vedett külföldi alkalmi, vagy honi, önmagukat súlyos...

Hisszük, vagy sem, szerkesztőségünkbe az ablakon keresztül érkezett egy nagyon gonosz kinézetű férfi. Repülés közben lefejelte az asztalon magányosan ácsorgó kislámpát, majd a fotelon átbucskázva a sarokban landolt. Miután kiköpködte néhány fogát és mielőtt elájult volna, ennyit mondott; idén (2014) június 27-én a Budapesti Kongresszusi Központban...