Magyar hontól Svédországig, és vissza - Bela Svärdmark – 5.-6. rész

Megnyugtató volt számomra, hogy a karácsonyi ünnepeket édesanyámmal és a mostohaapámmal Göstaval tölthettem. Érezni azt a feltétlen szeretet, amit csak egy édesanya tud nyújtani, a világ összes kincsénél többet ér. A szerencse rám mosolygott, hogy egy ilyen szülő mellett nőttem fel. Ő ott volt mellettem bármilyen gondjaim voltak, mindig számíthattam rá. Ez a nyugalom fontos volt nekem, mint egy harmonikus egyensúly a hektikus Budapesti hónapok után. Sok mindent köszönhetek édesanyámnak. Jó tanácsokkal látott el, hogy ezt a második félévet úgy töltsem el Budapesten, hogy hallgassak a szívemre, amikor új emberekkel találkozom. Ő ismert milyen vagyok, 25 évesen nagyon hittem az emberekben. Saját bőrömön tapasztaltam meg, hogy nem mindenki őszinte és jóindulatú.

Majdnem az LGT-ben

Január 18-án, elindultam Örebroból megint telepakolt kocsival, és már pénteken Budapestre érkeztem. Menyus már várt rám és az új DiMarzio pickup-ökre amit hoztam. Első nap be is kötöttem a Gibson SG-gitárjába. Menyus volt az első gitáros itt Magyarországon, akinek ilyenje volt. Később a Totyának is vettem két ilyen pickup-öt. Ezek akkor újdonságnak számítottak, és nagyon kedvelték a gitárosok az egész világon. Csütörtökön megnéztük az E-Klubba Radics Bélust. Menyussal besétáltunk hozzá az öltözőbe és megköszöntük neki a koncertet. Nagyon szerettem a Bélust, nem csak azért mert egy császár volt a gitáron, hanem azért is, mert nagyon kedves és tisztelettudó ember volt, és én nagyon szomorú voltam amikor később '82-ben elhunyt, az pont akkor volt mikor megjelent Magyarországon a P.S. Band kislemezünk.

A Menyussal sokat gitároztunk együtt, mutattunk egymásnak figurákat és gyakorlatokat. Ö is olyan volt mint én, szerettet gyakorolni. Elhoztam magammal Eric Clapton új albumát, a Slowhand-ot, ezt sokat hallgattuk együtt. Három kislemez lett világsláger az albumból, A Cocaine, a Wonderful Tonight és "Lay Down Sally" (az utolsó nagyon tetszett a Karesznak is). Menyusnak meg nekem a gitárszóló a The Core című számnak tetszett legjobban. Az ORI-ban majdnem minden nap volt valami intézni valóm. Ott próbált a V'Moto Rock és az LGT és bent hallgattam mind a két együttest, amikor próbálták az új számokat. Szombaton, január 29-én az E-Klubban a Generál együttes játszott. Találkoztunk a Papp Gyulával és meghívott, hogy jöjjünk el az Urániába jövő héten, mert akkor ott fog játszani a Skorpió.

Szombaton, 4-én, játszott az LGT a Zene Gimnáziumban, ekkor ült le Pici (Presser Gábor) és Hegedüs Laci velem beszélgetni. Már látták a nagy svéd újságcikkeket rólam és a Generálról. Mivel a Laci a Loksi menedzsere volt, az ő feladata az volt, hogy utána nézzen, hogy milyen lehetőségeket találhat a zenekarnak. Ott, a helyszínen megkérdezték tőlem, hogy lenne-e kedvem játszani az LGT-ben. Én mondtam, hogy örülnék, mert szeretnék a James-szel (Karácsonyi János) játszani. Egymásra néztek és mondták, hogy ők nem úgy gondolták, hanem hogy én be és James ki. Mivel ismertem Jamest és szerettem is, nem akartam elvenni a munkáját. Közöltem velük hogy nagyon becsülöm a kérésüket, de ilyen áron nem. Meglepődtek nagyon, de tiszteletben tartották a döntésemet. Maradjon így köztünk! Be is tartottam a mai napig, most már elévült úgy gondolom. Nem bántam meg soha - sőt büszke vagyok rá - hogy ilyen rendes voltam a Jameshez és ö erről nem is tudott...

A V'Moto Rock már beindult rendesen és én minden bulin ott voltam velük, már tudtam fejből az összes számukat. Vasárnap, 5-én az E-Klubban játszottak, hétfőn a Várklubban. Szerdán elmentem Menyusal az Uránia moziba mert ott volt Skorpió koncert. Már első látásra nagyon tetszett a Skorpió, főleg ahogy Gyula játszott, és ahogy a Hammondja megszólalt. Egyből hallottam, hogy amit csinál, az igazán különleges. Egy barna bőrkabát volt rajtam az este és mondta a Gyuszi, hogy milyen jól néz ki ez a kiskabát és én odaadtam neki. Így indult a barátságunk. Csütörtökön mentünk a Generálált meghallgatni Csepelen, pénteken meg LGT koncert volt az Urániában, szokás szerint megint pezsgő-buli volt a koncert után sok haverral. Szombaton és vasárnap ott voltam az E-Klubban a Tátraival, akivel nagyon jó barátok maradtunk a Generál baki ellenére is!

Hétfő este elkísértem a V'Moto Rock együttest Esztergomba. Kedden a Magyar Filmgyárban jártunk, akkor kezdte el a V'Moto Rock az első nagylemezét bejátszani. Pici és Solti János is ott voltak aznap. Majdnem minden nap ott voltam velük, már megismert a portás, a büfés és a hangmérnökök, úgy jártam ott be/ki mint a többi magyar zenész. Pénteken, megint nagy házibuli volt a Rózsiéknál, a V'Moto Rock-on kívül más zenészek is ott voltak például a Pici. Vasárnap, a Semmelweisben játszott az LGT és oda voltunk hivatalosak Menyussal. A buli után mindannyian elmentünk az Anna presszóba, és itt elbeszélgettem Picivel. Észrevettem, hogy nem ivott semmit, akkor elmesélte, hogy ö soha nem iszik koncert előtt - még egy sört sem, mint én ekkor - de a buli után sem! Ő szeretett mindent józanul megélni. Ez mélyen bennem maradt, és ezek után nekem is a legjobb koncertjeim azok voltak, amikor csak ásványvizet ittam...

A következő vasárnap, 26-án találkoztam egy Holland énekessel,  Danny Mirroral és úgy lett híres hogy azon az estén, amikor meghalt Elvis Presley (1977, augusztus 16-án) bejátszotta a Remember Elvis Presley című dalát, amiből világsláger lett. Összebarátkoztunk és én elvittem őt és Ton van der Brement, a menedzserét egy kis városnézésre. Először az E-Klubba mentünk Danny, Ton, meg én felmentünk a színpadra és jammeltünk a Sakál-Vokállal. Danny és Ton még nem akartak aludni amikor zárt az E-Klub, így tovább mentünk a Budagyöngyébe. Danny olyan jó hangulatba került, hogy ott elénekelte a világslágerét úgy, hogy Tonnak megvolt a zene kazettán és arra énekelt a Danny. Hétfőn, 27-én az Erkel színházban volt egy nagy nemzetközi műsor és ott voltam a Rózsival és Menyusal. Danny elénekelte a Rózsi kedvenc dalát, a Ne sírj Bradányi Iván angol szövegével, Don't Cry. A tévéfelvétel után egy nagy bulin voltunk az összes nemzetközi zenésszel és táncosokkal.

Menet közben sokszor összefutottam Gyulával, egyik este az E-Klub után elmentünk az Oszkár és a Sylviához. Mivel sem Gyula sem én nem szoktunk táncolni, ez a nap attól vált emlékezetessé, hogy ezen az éjszakán táncoltunk reggel négy óráig, tiszta rave dance volt. A házibuli után már minden nap találkoztam Gyulával és a feleségével, Ágival. Mi lettünk az új ikrek. Március 10-én indult a Skorpió külföldre és akkor sokat jártam össze Gáti Zolival, Ágival és (Somló) Lénával. Pénteken, március 17-én a Filmgyárban voltam és Hammondon(!) játszottam a Color együttes lemezfelvételén. Őket már régóta ismertem Debrecenből. Később, augusztusban találkoztunk Svédországban, amikor kint volt nálam a Skorpió is. (Erről bővebben később). Vasárnap az Illésék játszottak az E-Klubban, ismét a Menyusal voltam ott. Hétfőn a Semmelweisben játszott a V'Moto Rock és kedden Csepelen. Elég fáradtan mentem reggelenként a Csepeihez...

Amikor hazajött a Skorpió külföldről, megint majdnem minden nap együtt lógtam Gyuszkóval és az Ágival. Pénteken, március 31-én együtt hallgattuk meg a V'Moto Rockot a Csiliben. Szombaton az E-Klubban játszott újból a Generál. Hétfő, április 9-én Skorpió volt a Várklubban. Szerdán, 12-én, elmentem velük vidékre, ahol két fellepésük volt. Az én kocsimmal mentünk. Gyuszkóval kiugrottunk a Filmgyárba ahol a V'Moto Rock még a nagylemezen melózott. Vasárnap, 23-án, pont a névnapomon megint az én kocsimmal mentünk Pérbe a Skorpióval. Kedden Fehérgyarmaton játszott a Skorpió és a Phoenix Hotelben laktunk. Csütörtökön Nagykálon és pénteken a Járműben volt koncertje a Skorpiónak, itt jókat jammeltünk. Szombaton játszottam velük először, pont egy furcsa helyet választottunk ki XVIII. Bűnügyi Bált. Ekkor láttam, hogy hogyan szórakoznak a fejesek, terülj asztalkám volt, olyan ételek voltak amit nagyon ritkán láttam Magyarországon!

Vasárnap a Gyuszkóékkal elmentünk a Tabánba, ott játszott a V'Moto Rock és az LGT. Hétfőn az Ifiparkban lépett fel a V'Moto Rock. Májusban kezdte a Skorpió felvenni az új lemezét, Gyere velem! Május 14-én a születésnapom volt, és a Palaceban lettem felköszöntve, ott voltak a Skorpió tagjai, a Tátrai és a barátnője. Szombaton a Menyussal kimentünk a Filmgyárba a Skorpióhoz, és ott jammeltünk egy nagyot, Menyus, Totya meg én. Egy igazi gitár-rázás volt! 23-án a Filmgyárban ültem le a Skorpióval és komolyan beszélgettünk, hogy utánanézek majd a Svédországi lehetőségeknek. Nem ígértem semmit, csak annyit, hogy próbálok fellépéseket és ha lehet egy lemezfelvételt is elintézek nekik. Az utolsó napokat igyekeztem együtt tölteni Gáti Zolival mivel nem olyan sokat találkoztunk az utóbbi időben. Ez év alatt a keresztanyukámnál laktam. Sokszor csak üzeneteken egy noteszkönyvön keresztül kommunikáltunk. Amikor hazajöttem ő már aludt, és amikor ő korán reggel felkelt és elment dolgozni akkor meg én aludtam. Hálás vagyok, hogy ő is hozzásegített engem ehhez a fantasztikus kalandhoz.

Nagyon sokat fejlődtem ebben az évben, Csepei jó tanító volt. Azt is megtanultam, hogyan működnek Magyarországon a kapcsolat rendszerek, a zenészek, roadok, hangmérnökök, rendezők és az újságírók között. Ez mind lényeges tapasztalat volt, ami később a Safari idő alatt vált igazán fontossá. Nagyon sok mindent kellet feldolgoznom magamban. A rengeteg élményt a fejemben rendbe rakni, hogy tudjam, hogy innen hogyan tovább...

Újra Svédországban

Az időszak - amit Magyarországon töltöttem sok mindenre megtanított. Megtanultam, hogyan működnek a dolgok Magyarországon. Rájöttem, hogy mennyi mindenben hasonlít Svédországhoz Magyarország, ugyanakkor mekkorák a különbségek. Én mindig az embert látom. Nekem mindegy hogy valaki nagy góré vagy munkanélküli, mert az sokszor a véletlenek a gyümölcse, nekem az a fontos hogy valaki jó ember, vagy sem...

Vissza kellett találnom a svéd barátaim közé, mert egy év távollét az elég hosszú volt. Lassan visszatértem a normális kerékvágásba, de nem ugyanaz az ember voltam már, mint régen. A sok új tapasztalat Magyarországon átformált. Okosabb lettem. A baráti társaságom ezt érezte, és kaptam is bátorító, pozitív visszajelzést tőlük. Örebroban híres gitáros voltam, de Budapesten a nulláról kellet kezdenem előtörténet nélkül. Egy teljesen új baráti kört kellet felépítenem és hála az Istennek, ez jól sikerült.

Szóval visszataláltam a régi barátaimhoz és a volt barátnőmhöz is. És mint felnőtt kellett munkát is keresnem, hogy visszafizethessem azt a bankkölcsönt, amit felvettem mielőtt elindultam Magyarországra. Elég könnyen találtam munkát, kaptam két állást is. Zenetanárként helyezkedtem el a régi zeneiskolámban, valamint a Power House jazzklubban. Ez idő alatt sikerült elintéznem a Skorpiónak a svédországi fellépést, szereztem munkaengedélyt a koncertre és egy lemezszerződést svéd vízumokkal együtt.

Kis magyar koncert körút

Így nyugodtan és elégedetten tudtam visszajönni Magyarországra nyaralni júliusban. Elkezdődött újra a magyarországi rock-körhinta. 17-én érkeztem és már csütörtökön (20-án) mentem a Skorpióval a Balatonra. Két koncertjük volt, Fonyódon és Balatonföldváron. Az én kocsimmal mentünk és hallgattuk Tommy Bolin lemezeit. Volt egy szám, amelyik nagyon tetszett mindenkinek Savannah Woman. A mai napig, amikor ezt a dalt hallom visszajön bennem ez a Balatoni nyár. Szombaton már Balatonfüreden volt koncertjük és vasárnap Pápán. Ott laktunk a Kővirág szállodában. Hétfőn, 24-én Veszprémben, és 25-én, Keszthelyen volt fellépésük, ez volt a Balatoni nyári turné.

Telefonáltam Svédországba, hogy minden rendben legyen a Skorpió engedélyekkel. Szombat, 29-én volt Skorpió koncert Székesfehérváron, és vasárnap az Ifiparkban. Kedden mentünk Miskolcra és szombaton (5-én) Agárdra. Itt játszottam velük azt a két saját számot, amit később előadtunk Svédországban is.

Skorpió turné a messzi északon

Kedden, augusztus 8-án indultunk el Budapestről - irány Svédország! Bécsben megálltunk vásárolni, azon az estén Münchenben aludtunk. Kint vacsoráztunk a Wai-Kiki Clubban. Másnap Salamander cipőket vásároltunk Münchenben - akkor az nagy divat volt - és indultunk tovább. Csütörtökön megérkeztünk Svédországba, de a zenekar előbb még ment tovább Finnországba, ugyanis ott volt szombaton egy koncertjük a Turku fesztiválon. Többek között fellépett ott a Uriah Heep és a Jukka Tolonen Band is.

Hétfőn, 14-én, érkezett meg a Skorpió a roadokkal együtt Örebroba. Akkor egy kétszáz négyzetméteres, nyolcszobás házban laktam a szüleimmel, tehát hely volt bőven. Édesanyám és Gösta Magyarországon nyaraltak éppen, ezért a teljes ház a rendelkezésünkre állt. Az este beugrottak hozzánk a Color együttes zenészei is, mert nekik is pont ekkor volt Svédországban koncertjük. Tartottunk egy nagy magyar estét együtt nálam a Rock Szállodában (ezt a nevet adtuk a házamnak). Ettünk-ittunk, egy nagyon jó hangulat volt egész este. Beállítottuk a Skorpió hangszereit a pincémbe és jammeltünk hajnalig.

Elmentünk Kumlaba megnézni a Kvarn Studiót ahol később, decemberben felvették az új albumot. Örebro nagyon tetszett a srácoknak. Körülnéztek, és mondták, hogy minden milyen szép is tiszta. Bekerültünk az örebroi újságba is, Nerikes Allehandanál egy interjúra és én voltam a tolmács. Csütörtökön jelent meg az újságcikk hogy a Skorpió játszik az Örebro Stadsparkenban (Örebro városi park) és hogy én leszek a vendégművész. Pénteken, 18-án volt a nagy koncert! Tele volt a park és nagyon tetszett a közönségnek a Skorpió koncert és a otthoni fiú közreműködése. Alex Rojal is ott volt, akinek a lemezcége, a Habima Records felvette a zenekar lemezét. Egy váratlan vendég Bill Carson (amerikai szuperdobos), aki ekkor a Jukka Tolonen Band-del játszott és összetalálkozott a Skorpióval a Turku fesztiválon kérdezte tőlem, hogy tudok-e valami jó hotelt javasolni neki. Én kérdeztem, hogy miféle hotelt? Ott lakhatsz nálam a Rock Szállodában. A koncert után nálam tartottunk egy nagy rák estét, ez egy szokás minden augusztusban Svédországban. A magyar srácoknak nem tetszett annyira a rák, inkább a pia...

Másnap elvittük Bill Carsont Motalaba, mert ott játszott a Jukka Tolonen és a Color egy kultúrrendezvényen. Így összejöttünk velük és újra tartottunk egy magyar estét, a Skorpió és a Color együttes tagjaival. Ez a hét sajnos nagyon gyorsan elszaladt, a srácok még szívesen maradtak volna. Az egyik road végül Svédországban maradt végleg! Adtam neki pénzt, hogy ne üres kézzel kezdje az új életét.

Vissza a hétköznapokba

Szeptemberben elkezdtem dolgozni, mint zenetanár abban a zeneiskolában ahol vizsgáztam 1977-ben. A második állásom a Power House jazzklub volt. Az volt a munkám, hogy amikor érkeztek zenészek, én segítettem őket szállodához, és hoztam/vittem őket a jazzklubba ahol felléptek. Szerettem ott dolgozni több ok miatt is. Játszottam ott annak idején a Fleetwood Mac-kel, és most sok zenésszel találkoztam és haverok lettünk. Ezáltal komoly kapcsolati tőkére tettem szert, fontos szakmai emberekkel. Október 24-én voltam Alex Rojalnál, ekkor írtuk meg a Skorpió lemezszerződés alapját. A Skorpió tagjai megállapodtak, hogy ez egy Best of Skorpió album lesz, és hogy ne legyen gond, azt is megbeszélték, hogy a dalok szerzőjeként mind a négy zenész neve felkerül a lemezre. Ez akkor okos ötletnek tűnt, de később pont ebből lett a dráma...

Természetesen zenéltem is a két munka mellett, újra a Puss & Kram együttessel. Volt fellépésünk és rádiófelvétel. Ekkor már sokkal keményebb zenét játszottunk. Új énekesünk volt, nagyon jól szólt a banda és én több saját számot is írtam. Közeledett a Skorpió The Run című albumának felvétele. Megint elintéztem nekik a munkaengedélyt és a vízumokat, hogy fedezze nekik az utazást, lefixáltam három koncertet is Svédországba.

Lemezfelvétel álmokkal

Vasárnap, december 3-án érkeztek. Igazi svéd tél volt és érthetően nagyon fáztak a srácok. Másnap már mentünk a Kvarn Studioba. A stúdió úgy volt berendezve, hogy a zenészek ott is lakhassanak, ameddig dolgoznak a felvételeken. Szerdán fent voltunk az újságnál interjúra, megint én tolmácsoltam. Ott voltam velük a stúdióban minden nap és segítettem nekik, ha valamire szükségük volt. Egyik nap elromlott a Gyula Leslie-kábele, egy másik nap szaxofont béreltem Karesznak.

Pénteken, december 8-án, anyu meghívta a zenekart roadokkal együtt ebédre. Nagyon kellemes hangulat volt, ízlett nekik a svédhoni magyar étel, amit anyu főzött. Este volt a koncert a Power House jazzklubban, nagy siker volt. Én is fent voltam velük a színpadon és játszottunk két dalt, amit én írtam. Anyu is ott volt hallgatni minket, de ő majdnem minden koncerten ott volt ahol én játszottam, Örebroban és Magyarországon is.

A stúdióban jó ütemben haladtak a felvételek. Jó hangulat volt a Skorpió és a hangmérnök, Ake Eldsater között. Egy lemezfelvételnél nagyon fontos hogy a zenészeknek és a hangmérnöknek ugyanaz legyen a céljuk. Hétfőn, 11-én én rátettem a gitárszólót az album utolsó felvételre Give Her Back To Me (Add vissza őt). Karesz Mercije nem akart beindulni a nagy hideg miatt, így kölcsön adtam az én kocsimat. Csütörtökön mentek fel Stockholmba játszani a Maria Hissenbe. Pénteken pedig itt Örebroban játszottunk a Risbergska gimnáziumban. A svédországi koncerteknél én rendeztem a gázsikat, és nagyot néztek a srácok hogy ilyen "rengeteg pénzt" kaptak. Pedig tényleg nem valami nagy összegekről volt szó. Csak annyi volt a lényeg, hogy én tök egyformán osztottam meg a pénzt! Máskor, amikor külföldön voltak, akkor a Karesz intézte ezeket a dolgokat...

Az álom véget ér

December 15-én egy nagy újságcikk jelent meg Nerikes Allehandaba a Skorpió lemezfelvételről. Ez is fontos egy lemeznél, hogy az újságok is írjanak róla. Vásárnap, 17-én anyu meghívta a srácokat egy búcsúvacsorára, és ezután elindultak hazafelé. Mindenki abban reménykedett, hogy ebből a lemezből nagy nemzetközi siker lesz, de a sors másképpen hozta.

Alex elkezdte reklámozni az albumot, beszélt több ország zenei vezetőjével is és valóban érdekelte őket a Skorpió készülő lemeze. Alex Royal igazán be akarta futtatni a Skorpiót, ráadásul egész Európában és Japánban. A lemez készítése alatt kapott egy telefont Budapesttől, pontosabban a Karesztöl, aki közölte, hogy nem tetszik neki, hogy az összes dalra ki van írva az összes tag neve mint szerző, mert ő saját maga írta a legtöbb számot. Egy szempontból megértem, hogy s mint van ez, hiszen ha én írtam, akkor ne valaki más neve alatt szerepeljen a mű, de ezt át kellet volna gondolnia mielőtt aláírta a szerződést. Alex sok pénzt fektetett bele, de úgy érezte, hogy ha már ilyen a kezdet, akkor inkább leállítja az egészet! Rengeteg munka és energia volt már mögötte hogy ez a felvétel létre jöjjön. Szerintem megérdemelt volna az album egy ennél sokkal jobb sorsot. Ha befutottak volna, ezzel a lemezel nemzetközileg, akkor nagy kanállal tudták volna begyűjteni a pénzt...

Folytatjuk (2026.09.29.)

Készítette: Fiery